Az eredetileg kért angol nyelvű könyvfejezet fizetős kiadónál jelent meg, és csak egyetlen mondat volt belőle nyilvánosan elérhető ("Szlovéniának nincs önálló pszichológiai törvénye, és a pszichológusokat nem értékelik engedélyezési rendszerben"). Ahelyett, hogy ebből a töredékből próbáltunk volna cikket építeni, egy sokkal gazdagabb, teljesen nyíltan hozzáférhető forrást találtunk: ugyanaz a szerző, Vita Poštuvan szerkesztette 2023-ban azt a 700+ oldalas szlovén kötetet, amely kifejezetten a pszichológusi etika szlovéniai fejlődését és gyakorlatát dolgozza fel — 63 szerző, 33 fejezet, öt tematikus egység.

Kódex, jogi szabályozás nélkül

A kötet visszatérő pontja, hogy Szlovéniában — a bevezetőben megfogalmazva — egyelőre nincs törvényi szabályozása a pszichológus szakmának. Ez azt jelenti, hogy miközben más, jogilag szabályozott egészségügyi szakmákban a jogszabály adja a kereteket, a pszichológusok esetében a szakmai etikai kódex — bár formálisan "csak" erkölcsi elköteleződés — a gyakorlatban szakmai sztenderdként funkcionál. A szerzők szerint ez egyúttal az etika sajátos szerepét is megmutatja: az etika néha "a szabályok vagy törvények fölött áll", még ha ezt egy szabályozó hatóság vitatná is.

A kódex fejlődéstörténete

Miután a Szlovén Pszichológus Társaság (DPS) teljes jogú tagságot szerzett az EFPA elődszervezetében (EFPPA), a szervezet képviselőt is kapott az etikai munkacsoportban. A kódex első komolyabb felújítását 2002-ben az akkori Pszichológiai Etikai Bizottság tagjai (köztük Živana Bele-Potočnik, aki a régi és az új kódex közti folytonosságot képviselte, valamint Polona Matjan Štuhec bizottsági vezetőként) végezték el — ekkor a kódex 57 cikkelyét már az EFPA akkor érvényes (2005-ös) Meta-kódexének négy alapelve szerint szervezték: (i) az emberi jogok és méltóság tisztelete, (ii) kompetencia, (iii) felelősség, (iv) integritás.

A jelenleg is hatályos verziót a Szlovén Pszichológus Társaság Etikai Bizottságának 2015–2019-es mandátumú tagjai (Tatjana Arzenšek, Dušica Boben, Mirjam Erce, Nika Kavšek, valamint Vita Poštuvan mint akkori bizottsági elnök) dolgozták ki 2019-ben. Ezt a verziót az EFPA Etikai Bizottsága hivatalosan is a Meta-kódexszel összhangban lévőnek ismerte el.

A négy alapelv gyakorlati tartalma

A kompetencia elve a kötet szerint az etikai tudatosságot, a kompetenciahatárok és eljárási korlátok kijelölését, a folyamatos szakmai fejlődés szükségességét, valamint a munkavégzésre való alkalmatlanság következményeinek meghatározását öleli fel. A felelősség elve az általános felelősséget, a magas szintű szakmai munka biztosítását, a visszaélés elkerülését, a kiterjesztett gondoskodást és felelősséget, valamint az etikai dilemmák feloldását fedi le. Az utolsó, integritás elve pedig a saját korlátok felismerését, a becsületességet és pontosságot, a nyíltságot, az érdekütközések és a kizsákmányolás elkerülését, valamint a kollégák nem etikus munkájával kapcsolatos fellépést várja el.

Egy figyelemre méltó, kapcsolódó forrás

A kötet egyik fejezetének irodalomjegyzékében találtunk egy külön is érdekes hivatkozást, amely kifejezetten a NE ÁRTS! platform témájához illik: Žvelc, Furlani és Matijević 2021-es tanulmánya "A kliensek szexuális határainak megsértése a pszichoterápiában: tényezők, következmények és javaslatok" címmel, amely a szlovén KAIROS pszichoterápiás folyóiratban jelent meg.

Jó tudni

Ez a Žvelc-tanulmány (2021) önálló cikként is jó jelölt lehetne a Kutatások oldalra — kifejezetten a terápiás szexuális határátlépések tényezőit és következményeit vizsgálja. Ha szeretnéd, utánanézünk, és feldolgozzuk külön is.

Ez az összefoglaló a fent jelzett, nyíltan elérhető szlovén kötet alapján készült — nem az eredetileg kért, fizetős angol nyelvű könyvfejezetből. A két mű ugyanazon szerző (Vita Poštuvan) munkája, hasonló témában, de nem azonos szöveg.