Az Európai Pszichiátriai Társaság (EPA) által koordinált kutatás arra volt kíváncsi, hogyan kezelik az etikai kérdéseket a kontinens nemzeti pszichiáter-szövetségei (NPA-k) — van-e önálló etikai kódexük, milyen témákat fednek le, és mit tartanak a legfontosabb, vitára érdemes etikai dilemmának ma és a jövőben. A 44 megkeresett szövetségből 31 (30 országból) válaszolt — 70,45%-os válaszadási arány, ami kutatásmódszertani szempontból kifejezetten jónak számít. Magyarország is részt vett a felmérésben.

Kinek van egyáltalán önálló etikai kódexe?

A válaszadó 31 szövetség közül csak 8-nak van önálló, dedikált etikai kódexe — ezek: Örményország, Oroszország, Magyarország, Belarusz, Törökország, Lengyelország, Azerbajdzsán és az Egyesült Királyság (Royal College of Psychiatrists). A többségnél (12 ország) az etikai kérdéseket csupán egy általános "küldetésnyilatkozat" fedi le, 4 országnál egy fejezet a szövetség alapszabályában, 4 ország pedig egyáltalán nem rendelkezik ilyen dokumentummal (Svájc, Belgium, Franciaország, Litvánia).

Magyarország a felmérésben

Magyarország azon kevés ország egyike, amely önálló etikai kódexszel rendelkezik. A hazai belső dokumentumok a felmérés szerint kifejezetten kiterjednek a munkahelyi zaklatásra, a szexuális visszaélésre, a pszichoterápiás gyakorlat során elkövetett műhibára, a diszkriminációra/rasszizmusra, valamint a munkaerővel való visszaélésre (labor abuse) is — ezek olyan témák, amelyeket a válaszadó országok jelentős része nem nevesít külön a saját dokumentumaiban.

Milyen etikai kérdéseket fednek le a dokumentumok?

A belső dokumentumok tartalmát vizsgálva a kutatók két nagy kategóriát különböztettek meg: a szakemberek egymás közötti (kolléga–kolléga), illetve a szakember–kliens viszonyát érintő kérdéseket.

Leggyakrabban szabályozott etikai témák (31 válaszadó szövetség közül, ahol relevánsan válaszoltak)
TémaKategóriaHány ország szabályozza
Orvosi műhibaKolléga–kolléga18
Orvosi műhibaSzakember–kliens17
Diszkrimináció / rasszizmusSzakember–kliens13
Pszichoterápiás műhibaSzakember–kliens9
Munkahelyi zaklatásKolléga–kolléga7
Szexuális visszaélésSzakember–kliens8
Plágium / tudományos csalásKolléga–kolléga6
Szexuális visszaélésKolléga–kolléga4

Emellett néhány dokumentum kifejezetten vitatott eljárások etikai megítélésével is foglalkozik: pszichosebészet (4 ország), eutanázia/orvos által asszisztált öngyilkosság (5 ország), terhességmegszakítás (2 ország).

Nemzetközi kódexek — melyiket fogadták el hivatalosan?

A válaszadók túlnyomó többsége (28 a 31-ből) szerint az etikai elvek elsődleges forrásának a nemzetközi kódexeknek kellene lenniük — ehhez képest meglepő, hogy a felmérés idején mindössze 15 szövetség fogadott el hivatalosan bármilyen nemzetközi kódexet. Ezek közül a Helsinki Nyilatkozatot és a WPA Madridi Nyilatkozatát egyaránt 11-11 ország fogadta el hivatalosan, míg magát az EPA saját etikai kódexét mindössze 6 ország — jelezve, hogy jelentős szakadék van az elvi egyetértés és a formális implementáció között.

Mi lesz a következő évek nagy etikai vitatémája?

A jelenlegi és a jövőbeli vitákra vonatkozó kérdésekre adott válaszok szerint az emberi jogok és a klinikai gyakorlati szabályok megsértése a két leggyakrabban említett téma — mind most, mind a belátható jövőre nézve. A szerzők külön kiemelik, hogy a mesterséges intelligencia klinikai alkalmazása, a precíziós pszichiátria és a telepszichiátria olyan új etikai frontvonalak, amelyek a hagyományos elvekkel (bizalmasság, tájékozott beleegyezés, adatvédelem) csak részben kezelhetők — például az AI-alapú döntéstámogatás esetében komoly kérdés, hogy ki vállal felelősséget egy hibás előrejelzésért, vagy hogyan biztosítható az átláthatóság egy nehezen magyarázható algoritmus esetén.

Összegzés

A szerzők konklúziója, hogy a nemzeti pszichiáter-szövetségek aktívan foglalkoznak szakmai etikai kérdésekkel, de inkább a nemzetközi kódexekre támaszkodnak, mintsem saját, részletes szabályzatot dolgoznának ki. A válaszadók többsége nyitott lenne arra, hogy megosszák saját belső dokumentumaikat egy közös, EPA által támogatott adatbázisban — ez, ha megvalósul, jelentősen megkönnyítené a jövőbeli összehasonlító kutatásokat és a bevált gyakorlatok átvételét az egyes országok között.