Frissült az európai pszichológus-etika alapkódexe — 20 év után
A böngésződ beépített felolvasó funkcióját használja — a hangzás böngészőnként eltérő lehet.
📎 Forrás 1 (könyv): Lindsay, G., Øvreeide, H., & Koene, C. (2024): Ethics for European Psychologists (2nd ed.). Hogrefe. DOI: 10.1027/00637-000
📎 Forrás 2 (elsődleges dokumentum, nyíltan licencelt): European Federation of Psychologists' Associations AISBL (2025): Meta-Code of Ethics. EFPA. efpa.eu
A "Ethics for European Psychologists" második, 2024-es kiadása gyakorlati kézikönyv, amely az Európai Pszichológus Szövetségek Szövetsége (EFPA) Meta-kódexére épül, és konkrét esetpéldákon keresztül mutatja be, hogyan navigáljanak a pszichológusok a mindennapi etikai dilemmákban — a kutatástól a klinikai gyakorlatig. A kiadó szerint a kötet célja, hogy a szakemberek és hallgatók számára segítsen előre látni, megelőzni és felelősségteljesen kezelni a felmerülő morális kihívásokat. Mivel a könyv teljes szövege fizetős, ez az összefoglaló elsősorban arra a keretrendszerre (az EFPA Meta-kódexre) épül, amire a könyv is támaszkodik — ez a dokumentum nyíltan, ingyenesen elérhető, és különösen aktuális, mert 2025 júniusában frissítették, első alkalommal 2005 óta.
A négy alapelv
Az EFPA Meta-kódexe nem önmagában alkalmazandó kódex, hanem egy keretrendszer, amelyhez a tagszövetségek (jelenleg csaknem az összes európai ország pszichológus-szövetsége) saját nemzeti etikai kódexüket igazítják. A keret négy alapelvre épül:
Mi változott a 2025-ös frissítésben?
A kódex korábbi verziói 1995-ben és 2005-ben készültek — a mostani, 2025 júniusában elfogadott változat tehát húsz év után az első érdemi felülvizsgálat. Néhány újdonság jól mutatja, milyen kihívásokra reagál a friss szöveg: a tájékozott beleegyezésről szóló rész immár kifejezetten kitér a technológia (így akár digitális beavatkozási eszközök) alkalmazására is; új elem a "képtelenség" (incapability) klauzula, amely kimondja, hogy a szakember nem gyakorolhat, ha ítélőképessége — akár átmenetileg — sérült; és megjelenik egy explicit kötelezettség is, hogy a pszichológus ne hozzon szégyent a szakmára. A kódex emellett kifejezetten nevesíti, hogy a felelősség súlya arányos a kliens kiszolgáltatottságával és a felek közötti tudás-/hatalmi egyenlőtlenséggel — minél nagyobb az egyenlőtlenség és a kliens függősége, annál nagyobb a szakember felelőssége.
Kettős kapcsolat és kizsákmányolás elleni védelem
Az Integritás alapelven belül külön pont ("Conflict of Interests and Exploitation") foglalkozik azzal, amit a magyar szakirodalom kettős kapcsolatnak nevez: a kódex kötelezi a pszichológust, hogy legyen tudatában azoknak a problémáknak, amelyek a kettős kapcsolatokból fakadhatnak, és kerülje az olyan helyzeteket, amelyek csökkentik a szükséges szakmai távolságot, vagy érdekütközéshez, illetve a kliens kizsákmányolásához vezethetnek. A kódex azt is kimondja, hogy a szakmai kapcsolatból fakadó függőség és hatalmi egyenlőtlenség a hivatalos kapcsolat lezárása után is fennmaradhat — vagyis a szakmai felelősség nem ér véget automatikusan a terápia befejezésével.
Etikai dilemmák feloldása: nem egyedül kell dönteni
A kódex kifejezetten elismeri, hogy etikai dilemmák elkerülhetetlenül felmerülnek, és nem tesz úgy, mintha minden helyzetre kész válasz létezne. Ehelyett azt írja elő, hogy a pszichológus felelőssége a dilemma tisztázása, kollégákkal vagy a nemzeti szövetséggel való konzultáció — vagyis a kódex szemlélete szerint az etikus gyakorlás nem magányos feladat, hanem folyamatos reflexiót és párbeszédet igénylő, közösségi támogatással végzett munka.
Ez az összefoglaló elsősorban a nyíltan elérhető EFPA Meta-kódex (2025) alapján készült, mivel a "Ethics for European Psychologists" könyv teljes szövege fizetős kiadónál (Hogrefe) jelent meg, és csak a kiadói fülszöveg volt elérhető számunkra.
A teljes Meta-kódex (nyíltan licencelt, CC BY-SA 4.0) letölthető: efpa.eu. A könyv adatlapja: doi.org/10.1027/00637-000