Ahogy a fentiekben kifejtettük egyes interjúk elemzésekor kirajzolódott, hogy sok eset nem írható le pontosan a meglévő kategóriákkal, máskor pedig az egyes kategóriákba tartozó események között olyan jelentős különbségek mutatkoztak, amik szükségessé tették új alkategóriák, valamint kategóriacsoportok létrehozását is.
A vizsgálat során a SzEK kategóriákból kiindulva végül az alábbi 5 fő-, és összesen 16 alkategória bontakozott ki. Ezek a csoportok tükrözik a kutatás célját, kimerítőek, egymást kölcsönösen kizárják és ugyanazon osztályozási elvből származnak, ugyanakkor semmiképpen sem teljeskörűek. Meghatározásuk célja sokkal inkább gondolatébresztés, vitaindítás, semmint kétségbevonhatatlan fogalmi rendszer megalkotása. Ez azonban már a „szolgáltatói” (segítők) és „fogyasztói” (kliensek) csoportok bevonásával zajló, a felek szempontjait kölcsönösen elfogadó, integráló szakmai közösség szüntelen munkájának és fejlődésének feladata, ebben a fázisban a megalapozott elmélet metódusa volt segítségünkre.
1. emberi méltóság megsértése
1.1 keretek tartása (késés, időpontok le nem mondása, válasz hiánya)
1.2 verbális bántalmazás (érzelmi validálás hiánya, hibáztatás, megszégyenítés)
1.3 érzelmi kihasználás, manipulálás (segítőre irányuló túlzott figyelem, érzelmi zsarolás, félelemkeltés stb.)
1.4 mások szükségtelen jelenléte (a kezelés során)
2. kettős kapcsolat
2.1 szociális kettős kapcsolat (barátkozás, közös privát programok stb.)
2.2 jogi kettős kapcsolat (segítő nevének felvétele, összeköltözés, cégalapítás)
2.3 szexuális közeledés, visszaélés (verbális, nonverbális kommunikációval, illetve fizikai kontaktussal)
2.4 szexuális aktus
3. előnyszerzés
3.1 szociális előnyszerzés (pl. meghívatja magát a kliens előadására)
3.2 fizikai előnyszerzés (pl. ingyen munka)
3.3 pénzügyi előnyszerzés (indokolatlan szolgáltatások, indokolatlanul hosszú kezelési intervallum, extrém óradíj, hirtelen és drasztikus díjemelés stb.)
4.szakmai kompetencia
4.1 téves tájékoztatás a végzettségről (nem elérhető, valótlan, vagy megtévesztő adat)
4.2 nem megalapozott szakmai vélemény, ill. gyakorlat folytatása
4.3.helytelen tájékoztatás (téves vagy hiányos információ a szolgáltatással, a mellékhatással, a kliens állapotával stb. kapcsolatban)
5. titoktartás
5.1 személyes adatok megsértése (pl. átadása nem jogosult harmadik félnek)
5.2 digitális és online tér (hang-, kép-, videófelvétel) helytelen kezelése
Biró Gabriella (2023), A magyarországi segítő szakmák és tevékenységek etikai szabályozása a kliensek által megélt visszaélések tükrében