Hazánkban a segítő szakma tudományos definíciója és a közbeszédben használatos fogalma nem azonos. A hétköznapi gyűjtőfogalmat tudományos értelemben három csoportba soroltuk: professzionális, paraprofesszionális segítő szakmákra, valamint a képzési háttér, szakmai közösség és etikai normák nélkül működő nem professzionális segítői tevékenységekre. A nem professzionális segítő tevékenységek kutatása során több problémával is szembesültünk. Egyrészt az ezeket a tevékenységeket végzők vagy alternatív, nem ellenőrzött képzési keretek között, vagy képzések nélkül formálódnak. Másrészt jellemző rájuk a szakmai ellenőrzés, az etikai előírások, a szakmai közösség, valamint a szupervízió teljes hiánya. Vélelmezhető, hogy az etikai problémák ebben a csoportban a legszignifikánsabbak, de ennek kutatásával a szakma egyelőre adós.

Az első csoport: professzionális szakmák

Az első csoportba mindazon szakmák kerültek, melyek hosszas, tudományos képzéssel rendelkeznek, van saját szakmai közösségük, és etikai kódexük is fellelhető. A felsőfokú tudományos képzésen alapuló segítői tevékenységek Magyarországon különféle minősítéssel, megnevezéssel rendelkeznek, jelenleg ezek száma megközelíti a 90-et. Bár a kutatásban — elérhető adatbázisok híján — nem tértünk ki feltérképezésükre, az egyéb, nem felsőoktatási keretek között, de képzési háttérrel rendelkező paraprofesszionális (pl. kineziológia) és nem professzionális (tapasztalati szakértő, spirituális és egyéb segítő stb.) tevékenységekkel együtt a segítő tevékenységek száma együttesen vélhetően jócskán meghaladja a 100-at.

Az elmúlt 20 évben szignifikánsan nőtt a kiadott segítői diplomák (alap-, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, szakképzés) száma: 2001-ben még csupán 4 felsőoktatási szakképzés indult (általános szociális munkás, szociális munkás, általános szociális munkás–diakónus, és pszichológus képzés), 2022-ben pedig már 57 különféle szakképzettségről szóló diplomát osztottak ki ezen a területen.

Ez a segítő szakmai expanzió számos képzési, etikai és egyéb szakmai problémát is felvet, a kliensek egy része pedig érthetően kevéssé képes kiigazodni ezen szolgáltatások között.

Mekkora a segítő szakmai szektor Magyarországon?

Ahhoz, hogy az etikai ügyek bejelentésének látenciáját meg tudjuk vizsgálni, meg kellett határoznunk a segítői tevékenységek és az azzal foglalkozók számának nagyságrendjét. Kevés adatunk közül az egyik legfontosabb az Oktatási Hivatal által rendelkezésre bocsátott statisztika volt, mely szerint 2013 és 2022 között Magyarországon 86 különböző szakképzettségről összesen közel 28.000 segítő szakmai diploma került kiállításra. Mivel más egyéb forrásból az egyes segítő szakmai, illetve tevékenységi területen dolgozók létszámadatairól nem sikerült pontos adatokat kapnunk, ezért a segítői tevékenységgel foglalkozók számát mindössze becsléssel volt módunk meghatározni.

A köznapi értelemben vett segítő szakemberek (tehát a professzionális, a paraprofesszionális segítő szakmákat és a nem professzionális segítői tevékenységeket folytatók) számát óvatos becsléssel 30.000 és 50.000 közöttire becsüljük, de számuk ennél akár jelentősen több is lehet. A kutatás során tehát egyértelművé vált, hogy az elmúlt 10 évben számottevően megnőtt mind a pszichés-, mentális egészséggel és jólléttel foglalkozó szakmák, tevékenységek, mind pedig az ezen a területen dolgozó (szak)emberek száma.