Az etikai ügyek vizsgálatakor az objektivitásra való törekvés mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szubjektív megélések jelentőségét sem. Mivel a kvalitatív kutatások módszerei mélyebb megértést, feltárást tesznek lehetővé, egyértelműnek tűnt, hogy a téma kutatása során fontos eszköz lesz a narratív interjúk készítése olyan személyekkel, akik valamely segítő szakma képviselője által elkövetett visszaélést éltek meg. Erre azért is szükség van, mert a valóság egy alternatív, a visszaélést átélők tapasztalatát megjelenítő olvasatát csak ezzel a fenomenológiai eszközzel lehet megmutatni. Az utóbbi időben megjelent két, pszichológus etikai kérdésekkel foglalkozó szakkönyv közül az egyik (Varga, 2014) a szakmabeliek tapasztalatain, a másik (Tiringer István, 2022) pedig kreált példákon keresztül vizsgálja a segítő szakmai etikát. Jelen dolgozat egy újfajta megközelítéssel, azon esetek bemutatásával igyekszik szélesebbre tárni a szakmaetika kutatását, amely a képviseleti szempontból szinte láthatatlan, érdekképviselet híján marginalizált „kisebbségi" csoport — azaz az ilyen jellegű visszaéléseket átélők — elbeszéléseiből bontakozik ki. Az ő szempontjaiknak kifejezésre juttatása és érdekeik érvényesítése elengedhetetlenül fontos a segítő szakmai etika fejlődéséhez.

Kiknek a hangja hallatszik? — a marginalizált csoport narratívája

„Jó példa erre a megközelítésre Richard Delgado 1989-es tanulmánya, amelyben a történetmesélés fontossága mellett érvel. Kiindulópontja az, hogy az elnyomott kisebbségi csoportok számára a helyzetük javításának legnagyobb akadálya az, hogy a privilegizált többség helyzetét természetessé teszik a valóságról alkotott bevett nézetek, amelyeket történetek, narratívák közvetítenek. Delgado elemzése az amerikai feketék helyzetére koncentrál. Ahogy ő fogalmaz, egy sokáig viselt szemüveghez hasonlóan természetessé válik az a világkép, amelyet az uralkodó narratívák közvetítenek. Ezek megkérdőjelezése az elnyomottak számára is lehetetlen, bármennyire az érdekükben állna, és az uralkodó csoport számára is ez biztosítja, hogy nyugodt lelkiismerettel élvezzék kivételezett pozíciójukat." (Kiss, 2020, old.: 245)

A kutatás célja: gondolatébresztés, nem lezárt rendszer

A félig strukturált vezérfonal-interjúk célja további kutatások, publikációk életre hívása. A kutatásnak ez a része nyitottságot követelt az új ismeretanyagra, az etikai szabályozások számára eleddig ismeretlen területek felfedezésére. Alapvető cél az egyes beszámolók által bemutatott visszaélések, etikai vétségek kategóriájának meghatározása, illetőleg a hiátusaira való figyelemfelhívás. Ennek során minden, az interjúkban feltárt esetet ismertettünk — beleértve a szokatlan, meghökkentő, akár súlyosan deviáns eseteket is —, felvállalva azt, hogy egyrészt az ebből nyert adatok semmiképp sem reprezentatívak, másrészt az esetek bizonyíthatósága, tényszerűsége — akárcsak a bejelentésre kerülő etikai esetek nagy többségénél — kérdéses.

Az egyes interjúk elemzésekor kirajzolódott, hogy sok elbeszélt eset nem írható le pontosan a SzEK-ben megfogalmazott szabályok alapján létrehozott kategóriákkal, máskor pedig az egyes kategóriákba tartozó események között olyan jelentős különbségek mutatkoztak, amik szükségessé tették új alkategóriák, továbbá kategóriacsoportok létrehozását is.

Ezek az újonnan létrehozott kategóriák és kategóriacsoportok tükrözik a kutatás célját, kimerítőek, egymást kölcsönösen kizárják és ugyanazon osztályozási elvből származnak, ugyanakkor semmiképpen sem teljeskörűek. Meghatározásuk célja sokkal inkább gondolatébresztés, vitaindítás, semmint kétségbevonhatatlan fogalmi rendszer megalkotása. Ebben a kutatási szakaszban a megalapozott elmélet („grounded theory") elméleti koncepciója szerint jártunk el, melynek megfelelően:

„Az adatgyűjtés szakasza sohasem ér véget teljesen, mert a kódolás és jegyzetelés folyamatosan friss kérdéseket generál, amelyek csak új adatok gyűjtésével, vagy korábbi adatok felülvizsgálatával válaszolhatók meg (Strauss, 1987:26)." (Gelencsér, 2003, old.: 147)

A hipotézisalkotás, az adatgyűjtés, -elemzés, és -értelmezés során a tanulmány törekszik az egyes módszertani megközelítések váltogatására és integrálására is, ami jelentős idő- és munkaráfordítást igényel, ám lehetővé teszi a téma alaposabb, több szempontú megközelítését.

A kliensek perspektívája: fenomenológiai megközelítés

Kutatásunk másik perspektívájából azt vizsgáljuk, hogy a segítő szolgáltatást igénybe vevő kliensek milyen etikai problémákkal szembesültek. Kvantitatív mutatókkal nehezen mérhető aspektusról lévén szó, az etikai ügyek kutatásában a fenomenológiai módszerek igen hatékonyak lehetnek. Ez a megközelítés a tapasztalatból indul ki, mely minden emberi kapcsolatban, interakcióban soha nem egyéni, soha nem objektív, hanem a felek által közösen létrehozott, ugyanakkor mégis szubjektív valóság. Ez a megközelítés az etikai ügyek vizsgálata során megkerülhetetlen.

A narratív etika fontosságát az orvosetikai elméletek már felismerték. Ennek lényegi vonása, hogy dialógus alapú, ami azt is jelenti, hogy elismerjük azt az alapvető emberi igényt, hogy meg akarjuk érteni, mi történt velünk — ez pedig a másokkal való történetalkotás során történhet meg. Ilyen módon „a másik személlyel kapcsolatos helyénvaló etikai viszonyulás az lesz, hogy odaforduló, dialogikus módon segítjük a másik ember autonóm személyiségének alakulását." (Nemes, 2014, old.: 391)

Amit a jelenlegi etikai kódexek nem szabályoznak

Minden egyes eset az egyéni fájdalmak, szenvedések mély bugyraiba enged betekintést, ugyanakkor sok kérdéssel, dilemmával szembesít bennünket. Felmerül, hogy az etikai szabályozások — a jogszabályokkal ellentétben — nem fogalmaznak meg minősített eseteket (pl. más megítélés alá esik-e, ha a kliens felnőtt, ha fiatalkorú, vagy gyermek; a pénzügyi előny nagyságrendjének van-e jelentősége; vagy számít-e, ha etikai vétségek sora történik rendszeresen és akár több személlyel), valamint a kódexek nem tesznek említést elévülésről, bejelentési határidőről sem. Érdemes lenne mélyebben átgondolni azt is, hogy elválasztható-e a szakmai és az etikai hiba, és ha igen, hol van ez a határ.