A segítő szakmákban előforduló etikai problémák érzékeny és mélyen elhallgatott téma. Ugyanakkor a jelenség kétségtelenül létezik, hiszen a segítő is ember, tévedésekkel, hibákkal — ez természetes. Ám lehetünk-e hitelesek segítőként, ha a klienseket azért, hogy képesek legyenek megoldani a nehézségeivel, problémáival való szembenézésre biztatjuk, miközben saját közös ügyünkben, az etikában mi magunk adósok maradunk ezzel? A téma fajsúlyos, fennáll a veszélye, hogy szélsőséges indulatokat, túlzó megállapításokat vagy tagadást váltson ki akár a kliensekből, akár szakmai oldalról. Ugyanakkor az etikai problémákról való diskurzus számos erőforrást rejthet, miközben nyilvánvalóan erőfeszítést, józanságot, elfogadást és önreflektív hozzáállást is megkövetel. A tanulmány célja tehát az edukáció, mert a feltárt problémák kiinduló alapot adhatnak a közvélemény, az egyes szakmák, a szakmai párbeszéd, valamint a kliensek és nem utolsó sorban az egyes szakemberek fejlődésére.

A segítő szakmák expanziója Magyarországon

Magyarországon az elmúlt 30 évben számottevően megnőtt mind a pszichés-, mentális egészséggel, a lelki jólléttel foglalkozó szakmák, tevékenységek, szolgáltatások köre, mind pedig az ezen a területen dolgozó (szak)emberek száma. Ennek az erőteljes expanziónak számos szakmai, társadalmi és globális oka és következménye van, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy vajon a segítő szakmák etikai szabályozásai, folyamatai, az esetleges etikai ügyek kezelése vajon követte-e ezt a drasztikus növekedést.

Sokféleség és a hiányzó szakmaközi párbeszéd

A segítő szakmák sokfélesége, képzési útvonaluk, kompetenciájuk még az abban dolgozók számára is nehezen áttekinthetőek, a kliensek döntő többsége egy-két alapvetést leszámítva pedig vélhetően nem képes eligazodni a szolgáltatások és szolgáltatók özönében. Ez a sokszínűség mindazonáltal kihívás elé állítja az egyes szakmák, szolgáltatást nyújtók közösségeit is, számos belső, vagy akár szakmaközi konfliktust okozva. Ezek a sokszor csak az egyes szakmát ismerők számára nyilvánvaló feszültségek több forrásból táplálkoznak, melyek között lehetnek jogos észrevételek, vagy éppen alaptalan kritikák is. A segítő szakmák – különösen az eltérő világnézettel vagy képzési útvonallal rendelkezőek – közötti előremutató párbeszéd nincs, vagy nagyon ritka, talán mert a megközelítések, képzések, módszerek sokféléségében nehéz közös pontot találni. Noha a vélt vagy valós különbségek elfedhetik azt az egyszerű igazságot, hogy minden segítő tevékenységnek két közös és elengedhetetlen központi forrása van. A kliensek és a velük való etikus kapcsolat.

A bizalom mint alapkő

Az etika kiemelt jelentőségű életünk minden területén, hiszen a bizalom tartja össze kapcsolatainkat, családjainkat, közösségeinket, társadalmunkat. Még a kifejezetten „érzéketlennek" tartott üzletemberek számára is nyilvánvaló, hogy a bizalom a siker egyik esszenciális összetevője (Theranos, FTX kripto tőzsde), és tisztában vannak azzal, hogy nélküle egyik napról a másikra csődbe mehetnek a legnagyobb vállalatok is akár, ahogyan erre a közelmúltban több példát is láthattunk (SVB, Credit Suisse Bank). Megkérdőjelezhetetlen tehát, hogy a segítő kapcsolat nélkülözhetetlen komponense az etikus hozzáállás és gyakorlat. Ám míg ezzel a mondattal minden segítő egyetértene, az etikus kapcsolatról, annak a tartalmáról, gyakorlatáról komoly kihívással járna az összes segítő szakma valamennyi képviselője számára minden helyzetben igaz és egyértelmű megállapításokat tenni. Márpedig a segítő „elég jó" tevékenysége épp annyi előnyt, javulást, gyógyulást jelenthet a kliensek számára, mint amennyi sérülést, veszteséget, traumát okozhat etikus működés nélkül. Sajnos amennyire megkerülhetetlen téma, oly kevés figyelmet kap.

Az etikus gyakorlat haszna

Az átgondolt és megfelelően kezelt segítő szakmai etikai gyakorlat támogatja a kliensek gyógyulását, javítja az ügyfelek és a szakemberek kapcsolatát, előmozdítja a szakemberek fejlődését, alapot adhat az egyes szakmákon belüli és a segítő szakmák közötti párbeszédekhez, valamint számos kihívással, értékválsággal és krízissel szembenéző világunkban jótékony és halaszthatatlanul fontos gyógyírként szolgálhat az egész társadalom számára.

Záró kép: Odüsszeusz árbocához kötve

Az etikai ügyek vizsgálatakor hosszú és kalandos útra vállalkozunk, mely csábító veszélyeket éppen úgy tartogat, mint a hazatérés szívet melengető ígéretét. Akárcsak Odüsszeusz, kössük ki hát magunkat jó szorosan az őszinte szembenézés és a jobbító szándék árbocához, és bízzunk benne, hogy semmi nem térít le utunkról, és végül célba érünk.